Jó nekünk, mert süt a nap és mehetünk sétálni. Jó nekünk, mert amikor napokig szürkén ömlik az eső, összebújhatunk a paplan alatt és békésen szuszoghatunk napestig. Jó, mert egy picuri embert ringatva nézhetem, hogyan világosodik az ég alja hajnalban. Jó, amikor délután egyszerre csendesedik el a két emberpalánta és én hallgathatom a lassuló szuszogásukat.
Jó, mert időnként a konyhába is betévedek. És jó, mert valahogy sikerült ezeket az érzéseket egy édességbe önteni. Ezt aztán igazán jó volt kanalazni.
Karamellás, almás morzsa
Igaz, hogy ez az édesség egy kőkemény kalóriabomba, az íze azonban egyszerűen frenetikus. Semmiféle fűszert nem igényel, mégis olyan gazdag, bársonyos, kényeztető.
Mi kell hozzá? A morzsához: 10 deka liszt, 5 deka őrölt dió, 5 deka porcukor, 8 deka vaj. Az alatta lévő almához: 4 evőkanál cukor, 2 deci tejszín, 4 savanykás alma.
Hogyan készült? Először az almát hámoztam meg és vagdostam apró kockákra. Egy mély és vastag falú serpenyőben addig pároltam az almát, amíg nagyjából megpuhult. Ekkor kiszedtem és a sütőedény aljába tettem. A serpenyőbe szórtam a cukrot és halvány barnára karamellizáltam. Felöntöttem a tejszínnel és addig kevergettem, amíg a megdermedt karamell fel nem oldódott. Ezt a bársonyos folyadékot az almára öntöttem és kicsit összeforgattam.
A morzsa hozzávalóit villával alaposan összedolgoztam és az almás réteg tetejére szórtam. Az így előkészített finomság szűk fél órát töltött a sütőben, hogy a morzsa réteg szépen megpiruljon, átsüljön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése