Krumpli saláta

Tegnap este egy jó regénnyel feküdtem az ágyikómban és egyszer csak belém nyilalt, hogy KRUMPLI SALÁTA. Annyira megkívántam, hogy majdnem elindultam csinálni egy adagot. Aztán győzött a józan ész, már majdnem éjfél volt és kedvenc anyósjelöltem nem biztos, hogy jó néven vette volna, ha elkezdek a konyhájában csörömpölni. Na meg a lustaság is, ugyebár.
Talán apucikámat rá tudom venni holnap, hogy csináljon már nekem egy kis:
Krumpli salátát
Hozzávalók: ¾ kg krumpli, 3 tojás, 1 fej vöröshagyma, az öntethez: ecet, víz, só, cukor, tejföl.
Elkészítése: A krumplit héjában megfőzzük, szintúgy a tojást is keményre főzzük. Minden hozzávalót vékonyra felkarikázunk. A legszebb karikákat félre tesszük a díszítéshez. Gyenge saláta öntetet készítünk hozzá, 1 dl mennyiséget 2/3 rész víz, 1/3 rész ecet, fél kiskanál só, kiskanál cukor. Hozzákeverünk még egy villával szétnyomkodott főtt tojás sárgáját és 1 dl tejfölt is. Egy nagyobb tálba egymásra rétegezzük a hozzávalókat és meglocsolgatjuk az öntettel. A tetejét az épen és szépen maradt karikákkal díszítjük ki.

Palacsinta forralt borban

Tegnap valami télies, kellemes és édes ételre vágytam, így aztán megalkottam egy olyan palacsinta változatot, ami egészen hasonlít a Crepes Suzette-re.
Hozzávalók: A palacsintához: 3 tojás, 3 dl tej, 30 dkg liszt, 2 dl szódavíz, csipet só, kevéske cukor, a sütéshez pedig olaj.
A „forralt borhoz”: 1,5 kg narancs, fél liter édes bor, 10 g vaj, méz és cukor, egy vanília rúd, néhány szem szegfűszeg, fahéj.
Elkészítése: A palacsinta hozzávalóit összekeverjük, állni hagyjuk, majd 10-12 palacsintát sütünk belőle.A narancsot nagyvonalúan meghámozzuk, hogy sehol se maradjon rajta fehér rész. A gerezdeket egyesével kivágjuk, itt se maradjon hártya a szeletkéken. A levet is a tálba csorgatjuk, összegyűjtjük. Egy nagyobb serpenyőbe szórunk néhány evőkanál cukrot, mézet. Amint olvadni kezd, hozzáöntjük a narancs-szeletkéket és a narancslevet, meg a bort is. Jó alaposan kiforraljuk, majd átszűrjük. A narancs húsát beletöltjük a palacsintákba, amelyeket négyrét hajtjuk és egy tűzállóba rakosgatjuk. A levet visszaöntjük a serpenyőben, hozzáadjuk a vajat is, megfűszerezzük. Kicsit forraljuk, hogy az ízek jól összeérjenek. Újra leszűrjük, hogy ezúttal a fűszerektől is megszabaduljunk. A narancsos-boros mártást a palacsintákra öntjük, még egy kis mézzel beborítjuk a tetejét és egy negyed órára közepesen meleg sütőbe toljuk.

Kedves Zarah!

Sajtos receptet most így hirtelen nem találtam, de ez a túrós pogácsa nagyon fincsi. Ha igazán elegáns valamit akarsz alkotni, mindegyik tetejére tegyél fél mandulát.
Juci néni pogácsája
Hozzávalók: ¼ kg túró, ¼ kg margarin, 30 dkg liszt, kiskanál só.
Elkészítése: A hozzávalókat összedolgozzuk, a kapott tésztát elnyújtjuk és úgy egy órán keresztül pihentetjük. Ekkor egészen apró lyukú pogácsa szaggatóval kiszaggatjuk. Tojás sárgájával megkenegetjük a pogácsák tetejét és 20 perc alatt készre sütjük.

A konyak, amely megszökött az öblös pohárból

Kortyolgatott Ön már hűtött Rémy Martin XO Excellence konyakot a libamáj terrine mellé? Christel Trainaud, a Rémy Martin márka nagykövete éppen azért érkezett egyenesen Cognac-ból, hogy megváltoztassa a megkövesedett fogyasztási szokásokat. Korábban az ital presztízse a hatalmas, öblös poharakba, a vacsora utáni időpontra száműzte a palackba zárt aranyat.
- Az Only Rémy Dinner célja: újjá alkotni a konyakfogyasztási szokásokat, de mit takar valójában ez az elnevezés?
- Az Only Rémy Dinner estek során a cognacokat közelebb hozzuk a gasztronómiához. Olyan területre léptünk ezzel, amelyet eddig a minőségi borok birtokoltak. A vacsorák során a legkiválóbb összetevőkből készült fogások kerülnek az asztalokra, amelyek mindegyikét a Rémy Martin konyak valamely verziója kísér. Újdonság továbbá, hogy a mély, öblös pohár helyett kecses, karcsú kristálypohárból kortyolgatjuk a nedűt, így az aromák és ízek még hangsúlyosabban bontakoznak ki. Ha pedig a konyakokat nem mindig kéz melegen, hanem bizonyos esetekben akár deresre hűtött üvegből kínáljuk, átváltozik az ital textúrája, más és más aromák kerülnek a felszínre.
- Merész vállalkozásnak tűnik minden fogáshoz konyakot társítani.
- A francia chefek színe-java már hosszú évek óta kísérletezik a legtökéletesebb kombinációkkal. A nagy műgonddal kiválasztott fogások és a hozzájuk társított konyakok hatására kibontakozik az ital könnyed gyümölcsös, néha enyhén fűszeres aromája. A világon immár több mint kétszáz étteremben alkotják újra és újra a konyak és az ételsor harmóniáját.
- Most pedig Magyarországra is megérkezett az Only Rémy Dinner. Hogyan választották ki a résztvevő éttermeket?
- Az együttműködés általában szokványos kereskedelmi kapcsolatként indul. Lassan megismerjük a csapatot, és ahol lelkes, hozzáértő emberekre találunk, ott szorosabbra fonjuk az együttműködés szálait. Olyan vendéglátó helyeket keresünk, ahol az magas színvonal alapkövetelmény, de látható az igény az újdonságok és a kreatív fejlődés irányában is. Természetesen részletes felkészítést tartunk, amelyben nem csak a főszakács, hanem a teljes személyzet részt vállal.
- A kiválasztott éttermek tehát megkapják a recepteket és a szabályzatot, amely alapján később megszervezhetik az Only Rémy esteket?
- Nem recepteket és szabályzatot adunk át, hanem széles körű ismereteket, magáról a konyakról, az egyes fajták jellemzőiről, az előállítás titkairól. Elmondjuk például, hogy a Rémy Martin az egyetlen olyan cognac-ház, amely kizárólag a Champagne vidékről, a Cognac régió szívéből válogatja ki a fürtöket. A talaj minőségének és a kivételes geológiai adottságoknak köszönhetően csak az e területről származó ital rendelkezik a különösen bársonyos, gazdag aromával. Így a felkészült borpincér értő módon ajánlja a fogások mellé a megfelelő zamatú italt, a chefek pedig a kulináris remekműveiket fejleszthetik a tökéletességig. Mivel az ételek összeállítása helyről helyre változik, nem találunk két egyformát, így lehetőségünk van rá, hogy mindig új ételsorokat és párosításokat próbáljunk ki a különböző éttermekben.
Az Only Rémy Dinner étkezések az alábbi éttermekben lesznek elérhetőek:
ARANY KAVIÁR ÉTTEREM – 1015, Ostrom u. 19.
BELCANTO OPERA ÉTTEREM – 1061, Dalszínház u. 8.
GUNDEL ÉTTEREM – 1146, Állatkerti krt. 2.
KISBUDA GYÖNGYE ÉTTEREM – 1034, Kenyeres u. 34.
KIRÁLY ÉTTEREM – 1014, Táncsics Mihály u. 25.
LE JARDIN DE PARIS ÉTTEREM – 1011, Fő u. 20.

Szétolvadó tepsis krumpli

Hiába, a jó kis hazai ízeknek nincs párja. Ez a krumpli kiváló társaságot biztosít bármely sült húsnak, de akár önmagában is jó kis vacsora lehet belőle.
Hozzávalók: 1 kg krumpli, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 alma, só, bors, néhány rozmaring ágacska, kevés olaj, 2 dl víz.
Elkészítése: A krumplit meghámozzuk és hosszában feldaraboljuk. Hasonló módon járunk el az almával is. Egy mélyebb tepsi alját leheletnyi olaj réteggel bevonjuk, beletesszük a krumplit és az almát. Megsózzuk, borsozzuk, a rozmaring levélkéket is rászórjuk. A vizet aláöntjük és lefödve úgy háromnegyed órát pároljuk a forró sütőben. Ez után a fedőt vagy fóliát levesszük róla és még húsz percre visszadugjuk a sütőbe, hogy kellemesen piros színt és kissé besűrűsödő mártást kapjunk végeredményként.

Népszavazás lesz

Lesz ugyebár nemsokára ez a népszavazás dolog. A kettős állampolgárságról. Mélyen érint a téma, így engedtessék meg, hogy picinykét kifejtsem véleményem.
Több, mint 8 éve élek széles, szeles fővárosunkban. Jöttem tanulni, itt ragadtam a szerelem okán. Céget alapítottam, mert sehova nem vettek föl dolgozni. A cégek lusták kivárni a munkavállalási engedélyt, különben is nagy a munkaerő-piaci verseny. Nem bántam, nem fájt, mindig is ilyen szabad, önellátó életre vágytam. Megkeresem a magam kis Mangó pulcsijára valót így is.
Fájt viszont, hogy háromszor kellett AIDS tesztre mennem, széklet mintát vinni, stb. Sorban állni reggel hatkor a hivatal előtt a ködös novemberi hajnalokon. Mindent én intéztem, álltam sorba, gyűjtöttem szorgalmasan a papírokat. Egyszerűen, elvből nem akartam fizetni egy ügyvédnek, ha én is el tudom intézni. Megkaptam a letelepedési engedélyt és úgy két év múlva állampolgár leszek. Megküzdöttem érte és még nincs vége. Úgy 50 oldalnyi iratot, papírt, pecsétes dokumentumot kell még begyűjtenem. Kétszer-háromszor hiánypótolni és igazolni bizonyos papírokat. A szabályok szentek, a hivatal meg szigorú. Nincs méltányosság.
A szüleim, a hugom mind Szabadkán élnek, nem akarnak áttelepülni. Ott dolgoznak, ott az életük, a barátaik, a nagyszülők sírja. Megőrülnének itt ebben a nagyvárosban. Csak az fáj nekik, hogy ha át akarnak jönni vízum kell és mindenféle igazolás. A vízum egy évig érvényes, utána jöhet újból a sorban állás a konzulátus előtt, megalázó kikérdezés és hasonlók. Lehetne egyszerűbben is. Lehetne gyorsabban is. Nem?
És hogy ki a magyar? Nem szeretem fitogtatni, hogy mi vagyok. Egész életemben magyarul jártam iskolába, magyarul olvastam a gondolkodásomat meghatározó regényeket. De természetesen, görcs nélkül szólalok meg szerbül és a kár horvátul is. Csakúgy mint angolul. Anyukám 18 évig volt a helyi (magyar) művelődési egyesület elnöke. Leírhatatlan munkát végzett a saját (sokszor több, mint) nyolcórás orvosi hivatása mellett. Szervezkedett, pályázatokat írt, kilincselt a támogatóknál, buszt szerzett, kaját kunyerált a fellépőknek. Most beteg. Nagyon beteg már lassan egy éve, így lemondott az elnökségről. A Kékgolyó utcai kórházban a kedves főorvos úr első kérdése ez volt: „Miért nem Belgrádban gyógykezelteti magát?”Az ilyen kérdések fájnak. Mi kifizettük (saját pénzünkből) az összes szükséges gyógyszert. Megvettem a hetven ezer forintos ampullát, hiszen Szerbiában még nem is árulják…
Az Apu meg három hónap fizetés nélküli szabadságot vett ki a munkahelyén, hogy az önkormányzati választásokra megszervezze a Vajdasági Magyar Szövetség (a legnagyobb magyar párt) kampányát. Szerintem alapvetően neki köszönhetjük, hogy Szabadkán újabb négy évig magyar lett a polgármester. De ő inkább háttérbe húzódik, nem kér magának. Nem mondom, hogy szentek a szüleim, de nem hiszem, hogy veszélyt jelentenének a magyar gazdaságra, a magyarországi szegények elől vennék el a kenyeret és a segélyt. Ők ketten nem akarnak áttelepülni. Már megtehették volna 92-ben, amikor vitték a magyarokat a bosnyák frontra. Vagy 99-ben, amikor bombáztak. Vagy amikor Milosevic ellen kellett tüntetni. És hány ilyen ember van még? Akik csak annyit szeretnének, hogy ne kelljen vízumért kuncsorogni, könyörögni és megalázottan hazakullogni egy pecséttel az útlevélben.
Sokat írtam, nem szoktam ilyen politizálós lenni. Csak szeretném ha több nézőpontból is látnátok a kérdést. És könyörgöm írjatok véleményt!

Slow food álom

Barangoltam az neten, slow food témában. Rá kellett jönnöm, hogy magyarhonban nem valami elterjedt ez a dolog. Arra viszont elég volt, hogy egy kellemes recept után vágyakozzam. Agyamban egyre világosabban rajzolódik ki a kéksajttal sütött körte gondolata.
A következőképpen készíteném el mondjuk két személy részére:Két csinos körtét vékonyan felszeletelnék. Egy tepsibe sütőpapírt helyeznék, arra kerülnének a kimagozott körte szeletek. A körtékre kéksajtot (például gorgonzolát) morzsolnék. Mozsárban összetörnék fél marék diót, azt is rászórnám, majd az egészet 20 percre betolnám a forró sütőbe. Friss francia kenyérrel fenséges vacsora kerekedne belőle. Kár, hogy egyik hozzávalóból sincs a láthatáron (a kamra polcon).

Narancsos muffin

Minap mennyeien illatozó, jócskán felemelkedő muffint sütöttem. Az a jó ebben a sütiféleségben, hogy bármit tehetsz az alapmasszához, akár minden napra új variációt lehet kitalálni. Az én téliesített változatom ez:
Hozzávalók: 1,5 dl olaj, 1 dl cukor, 2 dl liszt, fél csomag sütőpor, 1 nagy evőkanál méz, 2 tojás, 1 narancs reszelt héja és 1 dl a levéből, 1 közepes sárgarépa, gyömbér, fahéj.
Elkészítése: A cukrot kikeverjük a tojással, hozzáadjuk a mézet és az olajat. Addig keverjük, amíg egynemű masszát nem kapunk. A lisztet egy külön tálban elkeverjük a sütőporral, a gyömbérrel és fahéjjal. A narancs héját (csak a narancsszín részt!) lereszeljük, levét kifacsarjuk. A sárgarépát szintén lereszeljük. A tojásos keverékhez hozzáöntjük a narancslét, a lereszelt narancs héjat és a sárgarépát is. Újabb keverés után beleforgatjuk a lisztet is. A muffinsütőt kivajazzuk, minden lyukat félig töltünk a tésztával. 180 fokon körülbelül fél órán keresztül sütjük. A fenti mennyiségből úgy 12 darab muffin lesz. A fűszeres, narancsos illat lassan betölti az egész konyhát. Ideje odatenni a teavizet.