Húsvét


Kissé megkésve, de elregélem a vasárnapi terülj-terülj asztalkám történetét. Nagynéném tojásfájával illusztrálva, mivel a rengeteg kaja nem fért rá egy képre.
Az intenzív böjtölést megtörni hivatott húsok szállítójának Aput neveztük ki, aki megszerezte egy 15 kilós bárányka felét. Az első és hátsó comb némi aszalt szilva társaságában, jó rozmaringosan olvadóan puhára sült a sütőben. A karajból szépen felszeletelve rántott hús lett, a maradék pedig a paprikásba került. Ehhez természetesen tejfölös galuska dukált.
A bárányt nem kifejezetten szeretők számára néhány csirke melle is kirántásra került és persze az evészetet a jó öreg főtt sonka, kolbász és tojás hármasával keztük. Fonott kaláccsal, retekkel és újhagymával. Nekem mind-mind tavasz jelképek.
A salátákat Anyós pajti szállította, sült paprika, tejfölös uborka valamint kukoricás jégsaláta képében. Magam a köret felelősként gombaszószt, krumplikrokettet és mézes-mázas répát készítettem.
A férjem pedig azzal járult hozzá a fennséges lakomához, hogy a Daubnerből leszállított egy karamellás tortát. De hogy semmiképpen se maradjunk éhen, még a Magda néni névre hallgató pótnagyi is beszállt a buliba zserbóval és karamellás ostyával.
Azt hiszem nem hagytam ki semmit, de ha mégis, hát legyen elég annyi, hogy vasárnap egész délután a hasamat símogatva fetrengtem.

Nincsenek megjegyzések: