Rókagombás, rukkolás tészta

Messzi távolba veszik az az időszak, amikor a még a töltött csirkébe gyömöszölt, amúgy általam is imádott masszából képes voltam egyesével kibogarászni minden egyes gombadarabkát. Gyerekkoromban ugyanis a nyeres uborka mellett a gomba iránt viseltettem a legmasszívabb, megtörhetetlen ellenszenvvel. Mondjuk a konzerv gomba szagától még ma is kisebb fajta centrifuga kezd üzemelni a gyomrom helyén.

De ma már szerencsém is van, a fehérvári úti piacon gyakran feltűnik egy fickó, aki erdei gombákat kínál. Borsos áron, nem mondom, de elképzelem micsoda meló lehet ezeket az apróságokat felkutatni, akkor megértem. A pár hónappal ez előtti kucsmagombás kalandom után, most a rókagombának örülhettem. Talán ez a kedvencem, olyan szép alakja, színe van és a zamata is fennséges. Zöldfűszerek helyett pedig fantasztikusan illett hozzá az éppen csak megfonnyasztott rukkola.

Rókagombás, rukkolás tészta

Mi kell 2 szépséges adaghoz? 20 deka szélesmetélt, 2 szelet szalonna, 10 deka rókagomba, 2 marék rukkola, 2 dl piaci, tejszínes tejföl, 2 evőkanál reszelt parmezán, 2 evőkanál olaj, só, bors.

Hogyan készül? A leghosszadalmasabb művelet ezúttal a gomba megtisztogatása az alattomos és furfangos földszemcséktől. Nem tudom mi ennek az autentikus módja, én a folyó víz alatti vakargatást választottam.

Amíg kifő a tészta, egy serpenyőben olajat forrósítottam, rádobtam a felcsíkozott szalonnát, majd a nagyobb darabokra vágott gombát is. Fűszereztem. Amikor a gomba leve nagyrészt elpárolgott, ráöntöttem a tejfölt és amint az felmelegedett, beleszórtam a rukkolát, elkevertem és már le is vettem a tűzről. A tésztával elkevert mártáshoz még egy kis reszelt parmezánt is adtam, ettől gazdagabb és sósabb lett, az amúgy is fennséges fogás.

Ha kicsit táplálóbbat szeretnénk: mehet bele még egy sült csirkemell, felkockázva.

Nincsenek megjegyzések: