Tegnap egy hét fogásos ebédet ettem végig, mint a sajtó jeles képviselője az Araz étteremben. Ha véletlenül nem tetszett volna, akkor most mélyen hallgatnék róla, de lévén, hogy egyszerűen lenyűgöztek, mesélek.
A Dohány utcában, az egykori Continental szálló most új fényben tündököl. Az étterme sem egy szokásos hotel-étterem, az utcáról van a teljes értékű bejárata. Engem már eleve meg lehet fogni a dizájnnal, úgyhogy elégedettem bólogattam a bézs-fekete-arany kombináció láttán. (Nem tudom, bevallhatom-e nyilvánosan, hogy a mosdótálak mögötti csempét percekig nézegettem, sőt meg is simítottam.) Mondjuk, ez az elegánsra hangolt helyszín jobban illik egy esti alkalomhoz, mint ebédelni a szürke felhőkkel egyre nyomasztóbbá alakuló déli órákban.
Az ebéd alapkoncepciója egy időutazás volt, a pesti belváros és kicsit tágabban értelmezve, az egész magyar gasztronómia területén. A séf, Barka Áron, szerencsére csak ihletet merített az elmúlt századokból, de ízig-vérig mai ételeket varázsolt. Inkább csak a hozzávalókban fedeztem fel a múltidézés szándékát, hiszen felvonult a gersli meg a libamáj, a fürj, a köles, a birsalma, a fogas és a bárány is. Az őrölt pirospaprika, a hagymás rántás teljes mértékben kimaradt a sorból. A rozmaring illata viszont végig ott lebegett az ételek felett, a teljes menüsort és a hozzá tartozó magyarázatot, illetve borokat itt lehet elolvasni.
A legkiemelkedőbb fogás számomra a fácán esszencia (vagyis leves volt) némi öreg serryvel megbolondítva.
Kekeckedni is tudnék persze, a friss zöldségek, gyümölcsök teljesen kimaradtak a szórásból, nekem egy kicsit hiányoztak a sokféle hús és gabona mellől.
Mindez szép és jó ugye, nagyon kitettek magukért a megnyitó szellemében. Én persze rögtön az a la carte étlapot követeltem. Kiderült, hogy még napi menü is van ebben a varázslatos étteremben: 990 és 1190 forintért két, illetve három fogás. Szerintem ez így nagyon tisztességes, változatos és szimpatikus.
Ahogy az étlap is, francia illetve magyar szekcióval, elfogadható árakkal. Azt hiszem vissza kell majd ide térnem, hogy megnézzem magamnak mit tud a "Túrós csusza, ahogy kell" meg a konfitált borjúpofát "folklór" módra.
1 megjegyzés:
De jó, hogy itt nálad olvashatok róla! Én is hivatalos voltam, de legnagyobb bánatomra sajnos nem tudtam részt venni, pedig nagyon kiváncsi lettem volna mit alkottak! Még a hiányzó friss zöldség, gyümölcs ellenére is (ami megjegyzem nekem is hiányzott volna) azért finom dolgok lehettek ott! :)
Megjegyzés küldése