Sütőtökös brownie



Az aktuális vkf! húsmentes, ámde sütőtökös fogásokat várt tőlünk. Nos, egy süti esetében nem nehéz megfelelni az elvárásoknak, hogy ne legyen benne hús vagy hal. A vajat és a tojást viszont nem állt szándékomban kihagyni, így aztán nem éppen vega az alkotásom. Cserébe viszont nagyon finom!

Hogy milyen? Jó tömény, a belseje olyan krémes-csokis állagú. A sütőtököt egyáltalán nem lehet észrevenni, pedig én aztán tudtam, hogy van benne, mégsem leltem rá az ízének egyetlen morzsájára sem.

Hozzávalók: 100 g puha vaj, 50 g cukor, 2 tojás, 200 g megsütött sütőtök, 200 g liszt, csapott kanálnyi sütőpor, 2 kanál kakaópor, 50 g durvára darabolt tejcsoki, őrölt fahéj, csillagánizs.

Elkészítése: A puha vajat kikevertem a cukorral. Egyenként hozzáadtam az egész tojásokat és jól kikevertem. A megsütött, puha sütőtököt villával jól összetörtem és a vajas keverékbe dolgoztam. A lisztet, sütőport, kakaóport elvegyítettem, majd a két keveréket összekevertem. Fűszereztem és beleforgattam az összedarabolt csokit is.

25-30 percet sütöttem a 180 fokra előmelegített sütőben. Langyosan, kockára vagdosva a legfinomabb. Ha nagyon rafinált akarok lenni, a másik 50 g tejcsokit 1 kanál tejszínnel felolvasztom és a kockák tetejére csorgatom.

Mellé pedig habos kakaót kortyolgatunk. Naná, adjunk a hedonizmusnak.

Neked is, nekem is: sütőtökleves



Namármost. Én ugye elfőzőcskézek itt derűs magányomban, saját ízlésem szerint. A gyerekek részint úgysem esznek meg semmit, részint már az ovi fedezi (jól-rosszul) táplálkozásuk 70%-át. Aztán ott van még a férj, aki viszonylag ritka alkalmakkor tartózkodik étkezési időben a lakásban.
Szóval azt főzök, amit akarok. Ami nekem és szerintem finom. Rengeteg, fűszeres, sűrű levest, példának okáért.
De néha egy-egy hétvégén másokat is figyelembe kell venni. Így derült ki, hogy az a sütőtökleves, amit én tökéletesnek gondoltam, azt a drágám csak ímmel-ámmal eszi meg. Az amit meg ő égre-földre dícsér, nos az meg nekem túl egyszerű.

Valójában ugyanarról a levesről van szó. Ezek az alapok:
1 hagymát felkockázok, vajon/olajon/kacsazsíron megfuttatom. Hozzáadok 1 jókora darab felkockázott, meghámozott sütőtököt (olyan 20-30 deka). Megfűszerezem. Felöntöm 2 dl fehérborral, 6-7 dl vízzel (vagy ha van, húslevessel) és puhára főzöm. Turmixolom.

Fűszerezés no. 1.

A drágámnak akkor ízlik, ha főzök bele még egy-két répát is, illetve tejszínnel sűrítem. Sót, fűszert alig-alig teszek bele.

Fűszerezés no. 2.

Nos, én ennél durvábban nyomom: először is belefőzök legalább 1 zellergumót is, amitől már elve jó ízes lesz. Aztán 1 kiskanál garam masala (helyettesíthető curry keverékkel is), illetve egy kisebb chili is fő bele. Reszelek bele egy jó darabka gyömbért is, ettől is kap egy újabb irányzékot az ízek tengerében. Én tejföllel szeretem sűríteni, ettől nem édes, hanem inkább savanykás lesz. Végül még egy kis aromás cheddart is reszelek bele. Szerintem ez így egyszerűen mennyei!

Korrábban is főztem már sütőtök leveseket, például véreshurkával francia módra. Simán, az utolsó sütőtökből tavaszt várva. Ez a leves ugyan eredetileg nem tartalmaz sütőtököt, de akár lehetne is benne.

A leves az aktuális VKF kiírás kapcsán született, amelynek témája vega sütőtökös ételek volt. Zizinek szeretettel!

Őszi köret



Mert hiába a csöpögős, nyúlós szürkeség, ebben az őszben is lehet csudajó dolgokat találni. Visszatér a sütőtök, aztán jön a sült gesztenye és persze ideje van a kacsa, liba fogyasztásának is.

A sütőtököt mostanában kilószámra esszük: csak úgy magába, klasszikusan, krémlevesnek vagy éppen ilyen köretnek elkészítve.

Sütőtököt, zellergumót, gombát, lilahagymát kockáztam 2-3 centis darabokra. Serpenyőben körbepiríottam, kortynyi borral 5 percig pároltam. Só, bors, kakukkfű és majoranna is került rá.

Hozzá egy kicsit talán túl rozéra sikeredett kacsamellet ettünk, de azért jó volt. Nagyon jó és nagyon gyors.

Azt is szeretem ebben a receptben, hogy végtelenségig variálható: kerülhet bele előfőzött, hámozott gesztenye, kelbimbó, répa, petrezselyemgyökér is. Minden egyes zöldség egy újabb lehetőséget rejt magában.
Ráadásul még úgy is készülhet, hogy az egészet egy tepsibe szórom, meglocsolom pár csepp balzsamecettel és 20 percig sütöm a forró sütőben.

Napi mosoly

Újra felfedezni a szinező füzetek először fehér aztán maszatos lapjainak és sercegő filctollak örömét.

Napi mosoly

Ovis uzsonna. Meggyes piskóta. Hazafelé sétálva befalatozva.

Megjegyzés:

- Még sosem ettem ilyen finomat!

Ezek után úgy érzem, hogy nem túl érdemes a kulináris magasságokat ostromolnom.

Kókusztejes rákleves



Na jó, bevallom ez is csípős egy picit. Egy ici-picit. Mit csináljak, ha még mindig van a chili-csokromon vagy tucatnyi szépen megszáradt paprika?

Ez egy amolyan keleties leves, de nem tudnám, nem is merném besorolni egyik távol-keleti konyhába sem. Nagyon-nagyon gyorsan készül. Jó sűrű, tele van ízekkel és fűszerekkel. Tökéletes erre a megfázásos, borongós időszakra. Jó forrón, szürcsölősen illik fogyasztani.

Hozzávalók 2 személyre: 3-4 levél kelkáposzta (vagy egy nagy marék spenót), 2 gerezd fokhagyma, 1 darabka gyömbér, 1 csokor újhagyma, 5 dkg üvegtészta, 1 dl kókusztej, 1 csomag (10 dkg) konyhakész rák, ízlés szerint 1 kis chili, 1 kanál olaj, 5 dl leszűrt húsleves (vagy alaplé), kevés só.

Így készült: A kelkáposztát és az újhagymát hosszában vékonyra csíkoztam. A fokhagymát és gyömbért lereszeltem.
Olajat forrósítottam a lábasban, ezen megfuttattam a gyömbért, chilit és fokhagymát, felöntöttem a húslevessel. Amikor felforrt, beleszórtam a káposztát és beleöntöttem a kókusztejet. 5 percig forraltam. Ekkor beletettem az üvegtésztát és az újhagymát is és még 2-3 percig főztem.
A rákot, mivel azt nem kellett főzni, már a kész levesbe szórtam bele, majd megkóstoltam és még egy kicsit fűszereztem.

Kelkáposzta helyett spenóttal, vagy pok choi-jal (kínai káposztaféleség) is jól működik ez a kombináció.

Halak és halételek - nyereménykönyv



Még nyáron kezdőtött a történet, amikor részt vehettem a Metro vevőakadémián Szabó Péter halakról szóló gyakorlattal jó alaposan megfűszerezett előadásán. Aztán meghívtak a könyv bemutatójára is. Nagyon kellett ez a könyv, főleg az előadásban ránk özönlő hihetetlen információmennyiség után éreztem úgy, hogy semmi sem tudok a halakról. Pedig szeretem őket. Kifilézve, a tányéromon.
Szabó Péter egyébként Oceancowboy néven a weben is fellelhető, de Hoitsy György halbiológussal együtt jegyzett könyvük százszor tartalmasabb és összefogottabb információforrás, mint bármiféle blog.

A könyv a Magyarországon kapható összes édesvizi és tengeri hal bemutatásával kecsegtet. Mindezt 80 recepttel megspékelve. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban 40 tengeri és 20 évesvizi halat. Olyan ismerősöket, mint a harcsa, pisztráng, ponty vagy a lazac, tonhal, szardínia. És persze jönnek azok a halak is, amikről már hallottam, de még sose mertem nyers formában a konyhámba behozni, hogy aztán megküzdjek velük, például a kecsege, a vajhal, az angolna vagy a durbincs.
Szépen, abc sorrendbe rendezve sorakoznak egymás után a leírások, magyar, angol és latin megnevezések, élőhelyek, adatok és persze érdekességek. Egy-egy hal hirtelen érdekessé és ismerőssé válik, mint például az elhíresült pangasius, és kapunk hozzá egy ötletes elkészítési módot is.

Kétféle képpen lehet használni a könyvet: okosodásra és főzésre is. Nagyon jó bevackolni vele és csak lapozgatni, nézegetni, olvasgatni. Az illusztrációk szépek, a halakról készült akvarelleket kifejezetten szeretem.
A repcepteket én elsősorban ötletadónak tartom. Csodás alapanyagok lettek benne feldolgozva a megfelelő hozzáállással és komolysággal. Nekem csak az a bajom vele, hogy túlzottan éttermiszagú az egész. Nehezemre esik nekilátni egy-egy olyan receptnek, amelyhez legalább 4-5 edényt kell elhasználni, mártást sűríteni, alaplevet főzni és a végeredmény egyetlen étel lesz csak. Néha-néha persze biztos belevágok egy ilyenbe is, de addi elcsenem a pármai sonkába tekert halfilé ötletét meg a bazsalikomos-gyömbéres fűszervajban párolt kelkáposztáét.

Ha ti is szeretnétek szert tenni erre a könyvre, válaszoljatok itt kommentben csütörtök reggel 6-ig az alábbi két kérdésre:
Melyik a kedvenc hal a tányérotokon, amit a legszívesebben ennétek?
Mi az a halfajta, ami a leggyakrabban kerül a tányérotokra?
A tenger egyéb gyümölcsei, úgyis mint rákok, csigák és puhatestűek, ezúttal nem játszanak. Koncentráljunk a halakra!
Csütörtök reggel kisorsolok és postázok egy példányt a szerencsésnek!

Sorsoltam: DSophie a nyertes. Kérek szépen egy e-mailt!

Citromos teakenyér



A kedvenc sütiműfajom ez: végtelenségig variálható, ámde roppant egyszerű kevert tészta. Ezúttal nagyon-nagyon citromos változatban készült. Olyan isteni az illata, hogy először az ember csak szagolgatja pár percig, mielőtt beleharap. És mindezt egyetlen darab citromnak, némi vaníliának és gyömbérnek köszönheti.

Az alaprecept: 1 joghurtospohár használatával szépen egymás után beleborogatom a keverőtálba a dolgokat és jól összekeverem. Ezúttal lereszeltem egy kezeletlen, jól megmostott citrom héját, egy kisebb darabka meghámozott gyömbért. 1 pohár joghurt, 3 tojás, fél pohár olaj és 1 pohár cukor lett először összekeverve. Aztán ment bele 2 pohár liszt, 1 kiskanál sütőporral és fél csomag vaníliás cukorral. Alapos keverés és már mehet is a hosszúkás formába sülni.
Úgy 30-35 percig szoktam sütni, amíg szép piros lesz a teteje és nagyjából duplájára nő a sütőpornak köszönhetően.

A tetejére csorgattam egy kis mázat: 1 kanál citromlé 2 kanál porcukorral jól kikeverve, majd a süti tetejére csorgatva. Gyorsan megszárad rajta és ad egy kis plusz citromos ízt.

És ha még a felszeletelt sütire az ember lánya ráken egy ici-pici ribizli vagy málnalekvárt... Hmmmm.

Már csak gyorsan le kell forrázni hozzá a kedvenc teámat - mostanában jázminos zöldtea - és jöhet a békebeli teadélután.

Csípős-savanyú kínai kel



A képen egy kicsit háttérbe bújt az étel fénypontja: a kínai kel.


Akkor folytassuk a csípős sorozatot. Itt  is a főszereplő a jó erős paprika. Kínai kelt nagyon ritkán veszek és még sosem főztem meg. Most viszont nem leltem kelkáposztát a zöldséges pulton, így ez lett a közmondásos szamár, amin kísérleteztem. Jó lett végül az ügy kimenetele.

Egy jól megtermett kínai kelt durván, vastagon felcsíkoztam. Egy lilahagymát nagyon-nagyon vékonyra karikáztam. Lereszeltem még 2 gerezd fokhagymát is. 1 kis chilit kimagoztam és felkarikáztam.

Serpenyőben 1-1 kanál olajat és vajat melegítettem. Ezen üvegesre pároltam a hagymát, rádobtam a többi hozzávalót és pár perc alatt, kevergetve megpároltam. Gyorsan összeesik. Ha kelkáposztát használunk, akkor egy picit több időre van szüksége.
Végül rászórtam egy lime lereszelt héját és rácsorgattam a levét. Plusz természetesen locsoltam rá egy jó adag szójaszószt is.

Natúr főtt rizst ettünk alá, illetve sertéscomb-csíkokat, amiket kicsit megpirítottam, majd kevés vízzel puhára pároltam, végül ismét elpárologtattam a vizet, hogy jó piros, de mégis ragacsos legyen.

Napi mosoly

Friss, ropogós újságszállítmány egyenesen Londonból: Good Food, Olive, Jamie O., Vouge, Living Ect, Simple Knitting. Karácsonyi receptek! Asszem most pár hétig lesz mit olvasgatnom.

Kicsit túl csípős tészta



Konkrétan csípős kattanásom van. Ahogy a fb-n már kibeszéltük, tudat alatt valószínűleg így védekezem a gyermekek által az oviból hazahordott kellemes kis fertőző betegségek ellen. Mostanában minden második ételembe kerül egy kis chili.
A piacon vettem egy "csokorral", pici kis piros chilik vannak rajta, szépen megszáradtak. Csak lekapok egyet és már mehet is a levesbe/tésztaszószba.

Ez az étel még csak szószt sem kapott. Amíg kifőtt a tészta egy serpenyőbe tettem pár sózott szardellát az olajos levével együtt. Ekkor még nem voltam elég rutinos és az egész chilit belevagdostam a magjaival együtt. Néhány koktélparadicsmot félbevágtam és megfuttattam a szardellás olajon.
Ezt forgattam össze a tésztával és került rá egy halom frissen reszelt parmezán is.

Ugyanilyen "bonyolultságú", ha olajon megfuttatok kaliforniai paprikát, répát, hagymát, borsót, kukoricát. Ehhez is adok egy kis erős paprikát és szójaszószt, majd üvegtésztával vagy szoba tésztával forgatom össze. Természetesen még egy kis szójaszósz mindig kerül rá az asztalon is.

Napi mosoly

Mert mit csinál a drága-drága-drága férj, amikor látja, hogy a nő teljesen és totálisan ki van borulva, elviselhetetlen hárpia és csak üvöltve lehet vele kommunikálni?
Fogja a két - az állapotokért jelentősen felelősség tehető - gyermeket, és elviszi őket "kirándulni".
És hova keverednek végül?
Hát a Gerbeaud-ba, palacsintát enni.
És mit hoznak magukkal hazafelé?
Rengeteg élményt, jókedvet, mesélnivalót, kisimított idegeket, egy nagyon-nagyon csokis tortaszeletet és egy doboz (kicsit már megfogyatkozott tartalommal rendelkező) macskanyelvet.

Tonhalas tojáskrém



Csak egy gyors ötlet, reggelire pont jó.

3-4 keménytojást lereszeltem. Adtam hozzá 1 kanál tejfölt, 2 kanál majonézt és egy kisebb tonhal konzervet. Jól összekevertem és kápia paprika hajócskákra kanalazva falatoztam.

Tökéletes szendvics-töltelék egyébként.

Napi mosoly

Az ősz első sütőtökének megsütésével együtt megérkezett a hozzá passzoló időjárás is. Először berzenkedtem ellene, de aztán rájöttem, hogy milyen jó alkalom ez a "kuckózásra".

Joghurthab fahéjjal és szilvával



Olyan könnyed kis semmiségnek tűnik és nagyjából az is. Egy kis hab, egy kis szilvalekvár, sok fűszer meg puszedli-morzsa. Kell, hogy legyen az ember tarsolyában ilyesmi, amikor átjönnek a barátnők egy kis beszélgetésre és nincs kedvem nekilátni sütit sütni.

A joghurthabhoz 2 dl tejszínt kemény habbá vertem, hozzáadtam 2 kanál porcukrot, és egy jó kiskanálnyi őrölt fahéjat. Lazán beleforgattam 2 dl joghurtot. A legjobb ha sűrű, krémes görög/török joghurtot használunk vagy pár órán át csöpögtetjük egy textilen keresztül a bolti joghurtok levét.

Poharakba rétegeztem a habot, alá-fölé került néhány elmorozsolt, fűszeres puszedeli és némi krémes, édes szilvalekvár is. Nagyon jól működtek együtt az ízek a savanykás habbal.

Azonnal fogyasztható.

Napi mosoly

Mozart-golyó papírját késsel óvatosan kisimítani, a receptgyűjtő füzetbe préselni, majd 20 év után megtalálni.